Az anorexiától a HappyFit-ig

Miért akasztottad ki Budapesten a kollégáidat azzal, hogy túlóra helyett Spinning órára rohantál inkább?
2004 év végén mentem el egy barátnőmmel, életem első Spinning órájára- első látásra szerelem lett és ez nem változott az elmúlt, lassan 17 évben semmit. Hiába tanulok meg újabb és újabb mozgásformákat – az oktatói szívem közepe – mindig a Spinning marad! Mozogni előtte is sokszor elkezdtem – futás, aerobic, bringa… de valahogyan akkor még nem vált az életem és a mindennapjaim részévé. Spinninggel megváltozott minden és egy csodás, izgalmas út vette kezdetét.

Volt valami célod is a kezdetekben azzal, hogy sokan őrültnek néztek, és nem értették hova tűnt a tesi órákról felmentett kislány?
Mióta az eszemet tudom, harcoltam a roppant „szerencsés” genetikámmal. Egy vézna, x lábú kislányból, kb 12 évesen hirtelen amolyan kis puha kamaszlány lettem. 🙂 Anyukám azt mesélte, akkortájt a könyvtárból, elkezdtem hazahurcolni, a különböző fogyókúrákról szóló szakirodalmat. 🙂
Kb 14 éves koromig szinte az összes olyan diétát kipróbáltam, amelyek abban az időben divatosak voltak, aminek következtében nagyon komoly orvosi problémákkal kellett szembenéznem. 1 év alatt orvosi segítséggel, sikerült „kigyógyulnom” az anorexia nervosa nevű betegségből. A gyógyulást azért is tettem zárójelbe, mert a kamaszkorban kialakult testképzavarom, a mai napig hatással van az életemre.

Mikor jöttél rá, hogy inkább szeretnél minél több embernek izomlázat okozni, mint egy irodában gépelni?
Valeria Hernandez és Hronyecz Judit vittek el magukkal még kislányként aerobic órákra. Emlékszem ahova Valus vitt el magával, az aerobic oktató lányt Reninek hívták és ámulattal néztem. 14 évesen beleégett a szívembe, hogy mennyire szeretnék olyan lenni mint Ő. 🙂

Tulajdonképpen 14 éves korom óta ez volt a nagy álmom. Csak kb 25 éves koromig titkoltam és még magamnak sem mertem bevallani. Egészségügyit végeztem, szülésznőnek készültem, de sohasem fejeztem be teljesen a sulit, aztán idegenforgalmi menedzseri képzést végeztem, majd elkezdtem szőlész-borász mérnöknek tanulni a főiskolán. Kerestem a helyem a világban és a saját életemben is.

Amikor a Spininning programmal megismerkedtem, elkezdett feltörni belőlem a kislányként eltemetett álmom. Az álomból nagyon hamar cél lett és belevágtam a mai napig kitartó tanulásba. Elsőnek személyi edzőnek tanultam és párhuzamosan vele Spinning oktatónak. Az utána lévő évek a sorozatos tanulásról, képzésekről szóltak és mellette elkezdtem órákat tartani Budapesten. 2006-2010 között szinte az összes nagyobb teremben dolgoztam vagy helyettesítettem. Minden lehetőséget megragadtam, hogy tanulhassak a kollegáimtól vagy gyakorlatot szerezhessek. Ha éppen nem az oktatói spinneren ültem akkor vendégként tekertem egy kollegámnál. Az aerobic edzői tanfolyammal pedig kitágult a világ és megváltozott az életem.

Hogyan született meg a „kínzókamrád”, akarom kérdezni a HappyFit Spinning & Aerobic Terem?
2007.12.31-én megszületett Soma és onnantól kezdve tudtuk az Édesapjával, hogy nem szeretnénk Budapesten gyermeket nevelni. Hosszas keresgélés után találtunk rá Lullára illetve Tabra. Ez egy igen hosszú történet, de hiszem, hogy nem véletlenül kerültünk ide. Az utolsó budapesti évben már tudatosan készültem arra, hogy szeretnék egy kisebb termet nyitni, ahol változatos és szakmailag is rendben lévő edzések zajlanak majd. A mai napig hihetetlen, de amikor a Tabon újonnan épülő Fő teret megláttam, megdobbant a szívem és tudtam, hogy ott lesz a terem. (Még képet is csináltam az építkezésről.)

Hogy hogyan is fogadták a messziről jött idegen lányt? Hát maradjunk annyiban, hogy 10 emberből 9-en kinevettek és nem hittek abban, hogy ez a vállalkozás akárcsak az 1 évet megéri. Lelkileg nem volt ezt egyszerű megértenem, de mivel senki nem ismert – nem tudták, hogy engem nem lehet, csak úgy elbizonytalanítani, megállítani.

Persze sokan a mai napig legyintenek, hogy csak azért van nyitva a terem, mert nem tabi vagyok. Kb.30-an megpróbálták elmagyarázni ezt a teóriát, de én akkor sem értem meg. 🙂 Én csak azt tudom, hogy iszonyat kitartó és fáradhatatlan vagyok, ha a céljaimról van szó. Ez nem volt másképp a HappyFit Spinning és Aerobic Terem megnyitásával kapcsolatban sem.

Na jó, ez most lehet elcsépelt, de muszáj megkérdeznem (a főnököm kiadta, hogy nem maradhat ki)… Mivel foglalkozol most? Miért emlegetnek olyan gyakran sportos, fitt hölgyek, és urak az illemhelyiségekben, miközben megfáradt végtagjaikkal kínlódva igyekeznek leülni a toalettre?
Ha éppen nem a pandémia miatt kialakult helyzet lenne, akkor személyi edzéseket és csoportos fitnesz órákat tartanék a HappyFitben. 🙂🙂 Az volt a célom, hogy a HappyFit – amolyan – „2. otthon érzése” legyen a vendégeimnek. Ahova, ha eljönnek egy fáradt nap után, a testük mellett a lelkük is feltöltődik. Akik a terembe járnak, szeretném hinni, hogy tényleg így is érzik ezt. 🙂

Mit jelent a mozgás számodra? Van-e valami mögöttes tartalom, ami nem engedi lemerülni a Duracellt benned?
Confucius kínai filozófus idézetével tudnék válaszolni röviden:
„Válassz olyan szakmát, amit szeretsz, és akkor soha az életben nem kell dolgoznod.”

Számomra a mozgás MINDENRE jó…tényleg 🙂 Én minden miatt tudok mozogni, ami bennem ragadt mozgás kb.14 éves koromig azt most 10-szeresen bepótolom.
Pár éve újra elkezdtem futni, de be kell, valljam – nem a testmozgás miatt. Nekem a futás csakis lelki megtisztulás. A futásban tudom kihajtani magamból mindazt, ami a lelkemben van, és akkor tudok „magammal” lenni. Ezért is futok általában egyedül.

A gigantikus számú fitneszóra, futó edzések és az otthonunkban néha előkerülő Nutella mellett (mindig valahogy előkerül otthon egy üveg, valakik szerintem becsempészik – a szerkesztő), figyelsz-e a táplálkozásodra?
A Nutellát otthon sem én eszem. 🙂 Ahogy már írtam, kislánykorom óta diétázom. Pár évet leszámítva az életemben, mindig odafigyeltem a táplálkozásomra. Nem, nincs szerencsés alkatom, ezért sok-sok lemondás jellemezte mindig az életemet. Hosszas kísérletezgetés előzte meg, a mostani táplálkozási irányomat. Szerintem nincs olyan fogyókúra vagy diéta, amit nem próbáltam ki régebben – „kerül amibe kerül” alapon.

Utólag visszagondolva, megfizettem alaposan az árát, hogy eszetlenül csináltam a dolgokat. Pár éve derült ki, egy hosszas vizsgálódási sorozat végén, hogy az inzulintermelésem, illetve a vércukorszintem kicsit furán működik. Azóta nagyon odafigyelek arra, hogy mikor és mennyit eszek. Finomított cukor és liszt a mi konyhánkban előtte se nagyon volt, de a „betegségem” óta, erre még inkább odafigyelek.

Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve, 2020. január óta nem eszek húst és egyre kevesebb állati eredetű táplálék kerül a tányéromra. Elmondhatom, hogy idáig nálam ez remekül működik, tele vagyok energiával, általában nincs az emésztésem leterhelődve. Nem vagyok „vega” és „vegán” se, csak igyekszem növényi étrenddel biztosítani a táplálkozásunk (családilag) nagy részét. Szóval mostanában ez az új vonal, ami NÁLAM bejött! DE!!! Nem biztos, hogy Nálad is bejön – kedves olvasó. 🙂

Tudjuk, hogy „neked könnyű”, de vannak esetleg nehezebb pillanatok az életedben, a hivatásodban, hazaérkezve a tele mosógép, szárítógép látványa mennyire billent ki a komfortzónádból?
Folyton kibillentve érzem magam. 🙂 Munka után – késő este – vagy inkább hajnalban szoktam főzni. Folyton rohanok, ha van napközben egy lyukas órám, hazaszaladok mosó-, vagy szárítógépet pakolni, vagy az esti főzéshez előkészíteni valamit, vagy felporszívózok 1 helységet, vagy kivasalok 5 pólót. Mindig kergetjük egymást a házimunkával, a terem adminisztrációjával, az új mixek készítésével…stb…stb… és valahogyan mindig ők győznek. 🙂 De már feladtam. 🙂

Mit szól a környezeted, családod hozzá, hogy katonák tömkelege távcsöves puskákkal sem tudna leszedni a mindennapi mozgással teli életedben?
Akik igazán szeretnek és ismernek, azoknak eszükbe se jut ilyen. 🙂 Elfogadnak a dilijeimmel. Igyekszem hajnalban futni, így általában nem Somától veszem el, az értékes közös időt. Mire Ő felkel, általában lezuhanyozva iszogatom a kávémat. Szerencsém van, mert a Párom – azaz Te, aki az interjút készíti – is egy mozgásbolond. (Így megmondja otthon is a frankót. 😄 – a szerkesztő) Az a kevés ember, aki körülöttem van, mindenben támogat és ezért hálás is vagyok nekik. 🙂 

Megtaláltad, amit szerettél volna a terem profiljában? Elégedett vagy az üzenetek számával, amelyek egy-egy erősebb edzés után elárasztják a telefonodat? (Persze csak a hála üzenetei ezek természetesen…)
Minden vállalkozásban vannak hullámhegyek és völgyek… a mi szegmensünkben ez a vendégek számában mutatkozik meg. De ingatag ez a szám és sok minden befolyásolja. Hideg van-meleg van- esik az eső – karácsony jön- karácsony elmúlik. 🙂 Most épp a COVID szólt közbe.
Alapvetően elégedett vagyok azzal, ami a HappyFit Spinning és Aerobic Teremben történik, bár azt régóta tudjuk, hogy kinőttük a helységet, amiben mocorgunk. 🙂🙂

Mit kaptál az életedbe a mozgás által? Ha most lenne egy tuti állásajánlat egy jól fizető irodai munka kapcsán, akkor elvállalnád-e?
Persze…simán…mint szakmai vezető egy nagyobb teremben és akkor tarthatnék edzést, amikor csak akarok. 😄 Elmondtam már – számomra a mozgás mindenre a válasz és megoldás. 🙂

Bizalmas információim vannak arról, hogy a gyerekekkel való foglalkozás sem áll távol tőled. Szeretsz-e nyáron is „Mocorogni”, és miért egyre nagyobb durranás a nyári gyerektábor?
Röviden és tömören: Szeretjük a gyerekeket! Egyfajta küldetésnek éljük meg táborvezető társammal, hogy egyre több gyermekkel szerettessük meg a mozgást és az egészséges életmódot. A gyerekek ezt érzik, a szülők pedig tudják, hogy jó helyen van a gyermekük.

A felnőttek ugyanakkor nehezményezik már egy ideje, hogy nincs felnőtt Mocorgó Tábor. Erre szeretnél reagálni valamit?
Megígértem… és tudjátok, hogy mindig tartom a szavamat! Lesz MOCORGÓ TÁBOR Szülő Edition. 😉

Most már feltetted a kezedet, és úgy gondolod mindent elértél, amit szerettél volna, vagy odacsapsz még az asztalra párszor, és még nagyobb port kavarsz az egészséges életmódra való ösztönzés területén?
Nyughatatlan természetem úgyse engedné! Biztos fogok/fogunk még meglepetést okozni az elkövetkezendő években. 😉

Mit üzensz másoknak?
„A terv nélküli cél – csak vágy”
(Antoine de Saint-Exupéry)

Sportbaráti üdvözlettel: Brigi